| Érdekességek |
|
| WebShop keresés |
|---|
| Belépés |
|---|
|
|
| WebShop keresés |
|---|
| Belépés |
|---|
|
|
| Érdekességek |
|
TARTALOM
![]()
A hölgyeket mindig lenyűgözte a drágakövek színe, ragyogása, a kristályok csodálatos tisztasága. Évezredek óta szeretik a föld vagy az óceánok mélyének természeti kincseivel ékesíteni magukat. Nem véletlen, hiszen ez megváltoztatja a bőr színét, és még a viselője kisugárzását is befolyásolja. A drágakövek és a kristályok opálos fényben fürdetik a bőrt, még a kemény vonások is lágyakká válnak, és a pozitív kisugárzást erősítik. Ettől válik olyanná a megjelenés, amire azt mondjuk: van benne valami! A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. A drágakövek tanulmányozásával a drágakőtudomány vagy gemmológia foglalkozik.
A drágakövek keletkezéséhez az alkotóelemeken kívül speciális külső körülmények (hőmérséklet, nyomás, megfelelő összetételű oldat stb.) szükségesek. A drágakövek tehát nem találhatók bárhol és tetszőleges mennyiségben, felkutatásuk, kitermelésük és feldolgozásuk rengeteg időt, pénzt és emberi munkát igényel.
Internetes vásárlóink számára nagyobb problémát általában a gyűrűméret meghatározása jelenti, hiszen nem lehet felpróbálni a kiválasztott ékszert. Webáruházunkban a gyűrűk méreténél mindig a 1., körméretet (Magyar gyűrű méretezés) és a 2., belső átmérőt adjuk meg. Ha ezt a méretet tudja, akkor egy egyszerű kerületszámítással kiszámíthatja a gyűrű méretét. Belső átmérő x 3,14 = gyűrű méret Hogyan tudom egyszerűen meghatározni a gyűrűméretet?
1. A fent bemutatott ábrának megfelelően mérje le vonalzóval a meglévő gyűrűje méretét! 2. Mérje le ujja körméretét centivel (vagy egy papír csikal) és a lenti mérettáblázatból, keresse ki a körmérethez tartozó méretet!
Fémjelzési kötelezettség alá az aranyból, ezüstből, platinából, továbbá az e nemesfémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak tartoznak. Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert. Magyarországon az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy országunkban, 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A forgalomba hozható arany- és ezüst tárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg. A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül, pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták.
KÜLFÖLDRőL BEHOZOTT NEMESFÉM TÁRGYAK FÉMJELEI 1999-TőL
Ezüsttárgyakra
Aranytárgyakra
BELFÖLDÖN KESZűLT NEMESFÉM TÁRGYAK FÉMJELEI 1999-TőL
Ezüsttárgyakra
Aranytárgyakra
Forrás: NEHITI
![]() Samsung SPH-E3200 240 db. gyémánt 54.000$
A drágaköveket ékességekül legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk. Különösen a csiszolás és fényezés azok az eljárások, amelyek a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttatják. Minden drágakő számára, hosszas tapasztalatok alapján, bizonyos csiszolási formák alakultak ki, amelyek a kő természetének legjobban megfelelnek, szépségüket legelőnyösebben tüntetik fel. Az átlátszó köveknek más csiszolási forma felel meg, mint az átlátszatlanoknak, a színes kövek megint más alakban hatnak jobban, mint a színtelenek. Érdekes különbséget figyelhetünk meg a keleti és európai csiszolási mód között. Az európai kőcsiszoló arra törekszik, hogy a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozza, ki a kőből, nem törődve azzal, hogy a kő így sokat is veszít súlyából, míg a keleti csiszolási mód arra helyezi a fősúlyt, hogy a kő súlyából mennél kevesebbet veszítsen nem, pedig arra, hogy a kő a legnagyobb szépséget érje el. A drágakövek csiszolási alakjai általában kétfélék: úgymint síklapú és görbültlapú alakok. A síklapú csiszolás legfontosabb alakja a briliáns, amely kifejezés tehát tulajdonképpen csak csiszolási alakot jelent s bármely drágakő lehet ilyen alakban csiszolva; mégis, ha briliánsról beszélünk, rendesen gyémántra gondolunk, mert a kifogástalan, hibátlan gyémántnak legtöbbnyire ez a csiszolási alakja. A drágakövekben a fénysugár megtörésének és visszaverődésének ismerete alapján kiszámították, hogy a briliáns egyes részeinek milyen arányban kell egymással állniuk és az egyes lapocskáknak milyen szög alatt, kell egymáshoz hajlaniuk, hogy a fényhatás a legtökéletesebb legyen. Rokon a briliánsformákkal a „Caire-féle csillag”, amely a lehető legkevesebb anyagveszteséggel próbál lehetőleg jó fényhatást elérni.A briliánscsiszolásnál az anyagveszteség elég nagy; a nyers kő súlyának fele, sokszor kétharmada is elvész. Értékesítés szempontjából azonban a veszteség természetesen nem ilyen nagy, mert a hasításnál, vágásnál eleső kisebb darabok tovább értékesíthetők, csiszolhatók, sőt a legkisebb szilánk és a por is felhasználható. Jóval kisebb az anyagveszteség a gyémántnak ma szokásos másik csiszolási alakján, a rózsán vagy rozettán, amely azonban fényhatás tekintetében meg se közelíti a briliánst. A rózsa alul sík lapban végződik (kolett), felső részét hat háromszögalakú lap, az ú. n. korona alkotja, amely köré a 18 lapból álló oldalsó rész csatlakozik, úgyhogy a kő teteje 24 lapból áll. A kolett alakja tizenkétoldalú sokszög. A szokásos briliáns és rózsaformákon kívül a kő speciális alakja vagy felhasználási módja szerint a gyémánton még néhány más csiszolási alakot is használnak, melyeket általában fantázia-alakoknak szokás nevezni. Ilyen a „marquise”, melyet az oktaéder egyik éle irányában megnyúlt kristályokból lehet az alak és anyag legelőnyösebb kihasználásával csiszolni. A „pendeloque” vagy „cseppforma” csak az egyik irányban nyújtott, a másik oldalon félköralakú. Különösen azok a kristályok alkalmasak erre a csiszolásra, amelyek valamelyik kristálytani tengely irányában megnyúltak. A függeléknek szánt gyémántokat körtealakú „briolett”-nek csiszolják, amely sorokban elhelyezett apró háromszögalakú facettákból áll.Végül megemlítendő még az elég ritkán használt úgynevezett félbriliáns, vagyis olyan briliáns, amelynek az alsó része hiányzik, tehát tulajdonképpen rózsa, alul sima lappal, de a tetején briliáns csiszolással.
Csiszolások
A briliánscsiszolást a gyémánton kívül színes, átlátszó drágaköveken is használják. A zirkont majdnem mindig briliánsnak csiszolják, mert magas fénytörésénél fogva legközelebb áll a gyémánthoz. Az átlátszó színes drágaköveken a briliánsformán kívül igen elterjedt a hozzá közel álló úgynevezett „csillagos forma”, amelyen az alsó részt teljesen elfedik a középről csillagalakban kiinduló lapocskák, s ugyanilyen lapocskák borítják a kő felső részét is a tábla körül. A rózsaforma a színes köveken egyáltalában nem gyakori, még leginkább a cseh gránátot csiszolják ilyen alakban. A görbültlapú csiszolási alakokat („en cabochon”) a színes, átlátszatlan köveken használják. Átlátszó és áttetsző köveket csak akkor csiszolnak így, ha valamilyen különös fényjelenséget kell érvényre juttatni, mint a csillagzafír és rubin sajátságos csillagalakú fényjátékát, a krizoberill, holdkő, macskaszem selymes csillogását és a nemesopál pompás színjátékát.
A drágakő csiszolásának munkája után a kőnek keretbe való foglalása következik. A foglalás vagy keretelés módja és a keretül szolgáló fém minősége nagymértékben függ a kő természetétől, elsősorban színétől és kiválóságától. Természetesen a foglalás módját a divat is befolyásolja. A foglalásnak azt a módját, amikor a kő alsó része is szabadon marad, à jour vagy keretes foglalásnak nevezzük, ha pedig a kőnek csak a felső része látszik, az alsó része teljesen tokban van, akkor a keretelés szekrénykés. A szabad foglalatnál a követ kis kampók tartják, de ma készítik úgy is a szabad foglalást, hogy a követ karimájánál fogva fémkarimára erősítik s így a kő alul is szabad. Ma a szabad foglalásnak ez a módja a divatosabb. A szabad foglalást teljesen kifogástalan, hibátlan kőnél használják; ahol valami hibát takarni kell, ott a követ legtöbbnyire szekrénykésen foglalják. A szekrénykés keretelésnél a kő különböző hibáját a szekrénykének különféle anyaggal, való kibélelésével javítják meg. Így pl. halványszínű kövek megfelelő alábéleléssel szebb színűnek látszanak. Foltos kövek foglalatába a világos folt alá sötét, a sötét folt alá, pedig fehér bélést tesznek. A kő fénye fémes béleléssel nagymértékben emelhető, amely célra a kő minősége szerint arany, ezüst, réz vagy ónlemezkéket használnak. A színjáték emelésére tarka selyemmel vagy tollal bélelik ki a szekrénykét. Az említett különféle fogásokkal sok gyenge minőségű kő jóval szebbnek látszik, mint amilyen valóban, ezért ha valami értékesebb követ vásárolunk, legjobb, ha foglalás nélkül vesszük, mert így sokkal jobban meggyőződhetünk a minőségéről és valódiságáról s azután kedvünk, és ízlésünk szerint foglaltathatjuk.
TAJÉKOZTATÓ AZ EZÜST ÉKSZEREKRőL A nemesfémek a "nemes" jelzőjüket azért kapták, egyszerűen fogalmazva, mert nemes tulajdonságokkal rendelkeznek. Ide soroljuk a réscsoport két elemét az aranyat és az ezüstöt, amelyek az oxigénnek szemben is ellenállóak. Nemesfémnek tekintjük még a platinacsoport elemeit, a platinát és a platina-fémeket. Ezek a ruténium, a ródium, a palládium, az ozmium, az irídium és a platina.![]() Az ezüst jele: Ag, ez a latin Argentum név betűiből választották. Az ezüst fizikai tulajdonságai: Az ezüst kristályrács típusa: szabályos, lapközepes. Sűrűsége: 10,49 g/cm3
Élénk fényű, fehér színű fém, az arany után a legjobban alakítható. Valamennyi fém közül a legjobb elektromos és hővezető. Hajlékony, kiválóan nyújtható. 1 gramm ezüstből 1800 méter huzalt lehet készíteni. Az ezüst a legnagyobb mennyiségben felhasznált nemesfém. A színezüstöt az elektrotechnikában, a műszeriparban, fototechnikában, valamint laboratóriumi célra használják. Jól ötvöződik a rézzel, cinkkel, kadmiummal, nikkellel, ólommal, ónnal, és a nemesfémekkel. A higannyal amalgámot képez. A rézhez hasonlóan megolvadt állapotban a levegő gázait oldja, majd lehűléskor az oldott levegő a megdermedt fémet lyukacsossá teszi. Az ezüstnek van a legnagyobb fokú fényvisszaverő képessége. Egy ezüsttükör a látható fénysugarak 95%-át képes visszaverni.
Mi is az a Sterling ezüst?
A Sterling (törvényes finomságú, teljes értékű, valódi) ezüst 92,5%-ban tartalmaz ezüstöt, és 7,5%-ban valamilyen más fémet, rendszerint rezet. A Sterling ezüst húzószilárdsága majdnem kétszerese, keménysége több mint kétszerese a tiszta ezüstnek. Hogyan bánjon a Sterling ezüsttel? Az ezüst sem alacsony, sem magas hőmérsékleten gyakorlatilag nem oxidálódik. Az ezüsttárgyakon látható feketés-szürke elszíneződés nem oxid, hanem az ezüst kénnel alkotott vegyülete.
A városok levegője egyre több kénvegyületet tartalmaz, amely az ezüsttel nedvesség hatására ezüst-szulfidot (Ag2S) alkot. Ezért a tárgy felületén előbb barna később koromfekete bevonat keletkezik. Ez a réteg a kereskedelemben kapható ezüsttisztító folyadékkal eltávolítható. Hogy sokáig megmaradjon az ezüst ékszer újszerű állapota, és időben megakadályozza a vastagabb ezüst-szulfid réteg kialakulását, törölgesse rendszeresen karcolásmentes, puha anyagból készült, ezüsttisztító kendővel. Figyelem! Az ezüsttisztító folyadékot csak kő vagy gyöngy nélküli, nem antikolt ékszerek, tárgyak tisztítására használja!
TAJÉKOZTATÓ AZ ARANY ÉKSZEREKRőL A nemesfémek a "nemes" jelzőjüket azért kapták, egyszerűen fogalmazva, mert nemes tulajdonságokkal rendelkeznek. Ide soroljuk a réscsoport két elemét az aranyat és az ezüstöt, amelyek az oxigénnek szemben is ellenállóak. Nemesfémnek tekintjük még a platinacsoport elemeit, a platinát és a platina-fémeket.
Az arany kémiai jele: Au, ez a latin Aurum szóból ered. Az arany kristályrács típusa: szabályos lapközepes. Olvadáspontja: 1063 °C Forráspontja: 2970 °C Sűrűsége: 19,32 g/cm3
Az arany története hosszú évszázadokon át egyben a pénz története is volt, és mindez megfordítva is igaz. Az hogy ez a szép sárga fém kapta az általános értékmérő kitüntetett szerepét egyáltalában nem véletlen. Az ismert kémiai tulajdonságainak, szép küllemének, könnyű megmunkálhatóságának és főleg nehéz kitermelésének, előállításának következménye ez. Az arany nem oxidálódik, nehezen alakítható át kémiai vegyületté, viszont e vegyületek rendkívül könnyen redukálhatók színarannyá. Egyetlen fém, amely magas hőmérsékleten sem lép reakcióba az oxigénnel és a kénnel. Nem reagál a szénnel, de a tellúr gőzökkel közvetlenül arany - telluridokat képez. Azontúl, hogy a legfontosabb valutafém, mint ismeretes, az aranyat különböző területen alkalmazzák: gyógyászat, egészségügy, pl. gyógyszerek készítésére, fogpótlásra, az elektromos ipar, pl. termoelemek, villamos érintkezők, híradástechnikai, átvitel-technikai gyártmányok készítésére. Különféle ötvözeteit az ékszeriparban használják.Az arany a természetben rendszerint színállapotban található. Kötött állapotban leginkább a tellúrral alkotott ércei ismertek. Ilyenek találhatók az Erdélyi Érc hegység-ben. A termésarany ritkán tiszta, legtöbbször kevés ezüst, réz, platina vagy más fém szennyezi. Az aranytartalmú kőzetek szétmállása folytán kiszabaduló aranypor esetleg rög a folyók homokjába kerül és a nagy sűrűségénél fogva, leülepszik. Sok helyen innen mossák ki. A legjelentősebb aranytelek Dél-Afrikában, Oroszországban és Ausztráliában vannak. Hazánkban Recsk környékén volt és létezik kisebb arany-előfordulás. A tengervízben ugyancsak kimutatható. A tengervízben becsült mennyisége tízmilliárd tonna, amelynek kitermelésére ma még nincs gazdaságos műszaki megoldás. Japán kísérletek folynak olyan tengervízi növények, moszatok kifejlesztésére, amelyek fejlődésük folyamán az aranyat magukban felhalmozzák. Ezeket elégetve, hamujukból ipari módszerekkel már kinyerhető az arany. Ez a kísérlet kevésbé lett eredményes, de a kutatások továbbra is folynak. A bányaarany kitermelése már akkor kifizetődik, ha a kőzet tonnánként 5 g aranyat tartalmaz. Gyakoriak az olyan esetek is, amikor ez az érték jelentősen kisebb és mégis folytatják az arany kitermelést.
Aranymosás: Az arany kinyerésének ősidők óta alkalmazott módja az aranymosás. A valódi aranyászok a folyó iszapját egy ferde mosópadra merték, amelyre filcet helyeztek. Ennek bolyhaiba a nehezebb anyagrészecskék, így az arany is fennakadnak. Az aranyszemcséket, tartalmazó filcet időnként kimossák, az így nyert szűrleményt higannyal keverik össze és így a higany amalgámot, képez az arannyal, a higanyt az amalgámból hevítéssel elgőzöltetik, vagy szarvasbőrön átnyomva eltávolítják, kipréselik. Az így kinyert aranyat tovább lehet finomítani. Az arany előállítása lehetséges ásványokból, ércekből un. kohósítással, vagy cianidos technológiával, illetve, ehhez hasonló nedves eljárással.
IGAZGYÖNGY, A TERMÉSZET AJÁNDÉKA
A hírességek mindig is imádták a gyöngyöket. I. Erzsébet angol királynő például a róla készült portrék tanúsága szerint szenvedélyes gyöngykedvelő volt, de folytathatnánk a sort egészen Diana hercegnőig. A tahiti fekete gyöngy egykor valóban csak az uralkodók ékszereiben volt megtalálható. Az egyik leghíresebb fekete gyöngy, az AZRA például az orosz koronaékszerek egyik nyakláncának középső darabját, képezte. S persze a gyöngy még ma is nagyon értékes, egy tenyésztett gyöngysor ma már hozzátartozik egy igényes és jólöltözött hölgy kelléktárához.
Egyetlen csillogó fém és semmilyen ragyogó drágakő nem bűvölte el úgy az emberiséget, mint a lágy fényű gyöngyök. A gyöngyök a természet tökéletesre sikeredett alkotásai, nem kell csiszolni és polírozni őket. Maga a természetes szépség testesül meg bennük és ezzel együtt az igazi luxus. Bár a valódi igazgyöngy sosem lehet teljesen kerek és gömb alakú, ez a természet alkotta drágakő az emberiség történetének egyik legtökéletesebbnek tartott ékszere. Az ember igénye a történelme során mindig is megvolt arra, hogy egyéniségét különleges ékszerek révén hangsúlyozza. Sokáig, mint a legtöbb a hétköznapi ember számára nehezen elérhető dolog ez is csak egy szűk rétegnek adatott meg, ami tovább növelte a csodálatot iránta. Persze az igen ritka képződményt ma már lehetséges mesterséges módon is előállítani, így pedig már nem csak a felső tízezer számára adatik meg a gyöngyből készült ékszer.
De mi a valóság, hogyan keletkezik a gyöngy?
A legalapvetőbb különbség más, a Föld belsejéből származó drágakövek és a gyöngyök között az, hogy az utóbbit élő organizmusok, konkrétan a puhatestűekhez tartozó élőlényeknek köszönhetjük. A természet „rásegítésére” ma már az ember gyöngytenyészeteket, farmokat hozott létre, amelynek következtében ma több gyöngy terem, mint az ember történetében eddig bármikor.
ÉKSZEREKRőL
Mágnesterápia, a mágneses ékszerek hatásai:
![]()
MÁGNESTERÁPIA Tehát a mágneses erőtér kiegyenlíti a szervezet átmeneti, vagy tartós energia hiányát, kóros mellékhatások nélkül. Ez azért fontos, mert a legtöbben nagyon keveset tartózkodunk a tiszta levegőn, iparilag előállított ételeket, élelmiszereket fogyasztunk, beton házakban lakunk, dolgozunk, ezért a gyógyító energia egyre kevésbé hat az életünkre. Ilyenkor jön az örökös fáradtság, ingerültség, rossz közérzet, valamint jelentkezhetnek különféle betegségek. A mágnes javítja a hajszálerek mikrokeringését, ezáltal felgyorsul a salakanyagok kiürítése és a tápanyag felszívódás a szervezetből. Mivel az anyagcserét gyorsítja, a vérkeringést fokozza, ezáltal frissebbnek érezzük magunkat. A mágneses ékszerek hordásával megnő a folyadék iránti igényünk. Az olyan termékek, mint az elektromágneses karkötő ezért jelentenek hatásos és mindenki által elérhető megoldást az ízületi és izom fájdalmakra. Enyhítve a fáradtságot és javítva a vérkeringést. Több ezer év után nem csak királyok és királynők, sztárok és hírességek hordhatják hát a "csodatévõ köveket", hanem mi is, hála a modern orvostudománynak!
A MODERN NYUGATI TÍPUSÚ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A MAGNETOTERÁPIA Az 1950-es években orosz és japán tudósok fedezték fel újra a mágneses terápiát az űrkutatás révén. Az tapasztalták ugyanis, hogy az ember, vagy más élőlény a Föld mágneses terét elhagyva, attól huzamosabb ideig távol maradva komoly depressziótól és csontritkulástól szenved. Ez a jelenség az úgynevezett mágneses tér hiány szindróma. A Föld mágneses tere - a mágneses erő, ami befolyásol minden élőlényt - sokat csökkent az utóbbi 500 évben, napjainkban, pedig csak 0,5 gauss. Dr. Nakagawa (Tokyo) 1976-ban írt cikkében ismertette először a "mágneses tér hiány szindróma" kondíciót. Tünetei: vállmerevedés, fájós hát, fejfájás, fibromyalgia, zavart alvás, emésztési problémák, keringési problémák, és általános fáradtság. Dr. Nakagawa állításait egy kiterjedt kísérletre alapozta, melyben megkérdezett több mint 11.600 embert, akik mágneses terápiát (mágneses tapaszt, nyakláncokat és öveket) használtak. A kísérlet résztvevőinek több mint 90%-a számolt be arról, hogy a mágneses terápia hatásos volt és csak 10% nem tapasztalt semmilyen változást! Mellékhatásról viszont senki nem számolt be! Ma már világos, hogy a mágneses tér hiány szindróma nem csak az űrhajósokat érinti, hanem szinte mindannyiunkat! Életünk cement és vas épületekben, autókban, vonatokban, repülőkön zajlik, melyek csökkentik a Föld mágneses terét. Ehhez járul hozzá, az un. elektromos szmog, melyet számítógépeink, rádióink, TV-ink, mobiltelefonjaink kreálnak. Így a föld mágneses terének ereje egyre inkább csökken, mely párosulva az időjárás szélsőséges változékonyságával, a stresszel, fájdalmas ízületi problémákat okoznak már fiatalon is! A mágneses terápia minderre új terápiás módszert kínál! A több ezer éves gyógymód ma már elérhető és javulást érhetünk el olyan problémákra, melyeket korábban csak gyógyszerekkel, vagy azzal sem sikerült kezelni! Ma már több mint 5 millió amerikai, köztük számtalan élsportoló, sztár - beleértve Bill Clintont és Sir Anthony Hopkinst - esküszik a mágneses terápiára! Állítják, hogy ennek a módszernek köszönhetik gyógyulásukat, - fájdalmakra, stresszre, fejfájásra, depresszióra, reumára, havi vérzéses görcsökre, kéz fájdalmakra, fáradtságra, lelki bajokra.
A MÁGNESES ÉKSZEREK HATÁSAI
Hol viseljük a gyűrűt a különböző testrészek fogyasztásához
MÁGNESES ÉKSZEREINKRőL
Cégünk kizárólag kitűnő minőségű, tartós és rendkívül vonzó kinézetű mágneses karkötőket és ékszereket forgalmaz. A rozsdamentes acélból készült karkötőink 3 mikron vastagságú 24 karátos arannyal és / vagy 3 mikron vastagságú ezüsttel vannak bevonva. Titánium alapanyagú mágneses karkötőink ultrakönnyűek és rendkívül tartósak. Ebből a különleges anyagból nem oldódnak ki fémionok, tehát azok is problémamentesen viselhetik, akik esetleg más fémekre allergiásak.
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A mágneses karkötő és a gyűrű nem hivatalos gyógyszer. Viselése nem ajánlott terhesség alatt, valamint beültetett pacemaker esetén. Kérjük, karkötőjét ne viselje fürdés, mosogatás közben /főleg sós vízben/, vagy karóra mellett. Nedves ruhával tisztítsa. Vegyszer ne érje.
![]()
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||